Csalánozók törzse (Cnidaria)

 Testük két csíralemezbõl épül föl, ezek között kocsonyás szövet, mesogloea által kitöltött tér lehet. Általában sugaras szimmetriát mutatnak, fogókarjaikon csalántokok vannak. Legtöbb fajuknak polip és medúza, azaz aljzathoz rögzülõ és aktívan úszó vagy lebegõ alakjai is ismertek, ezek többé-kevésbé szabályos heterogóniával váltakoznak. Vannak medúza nélküli polip (mint pl. a virágállatok (Anthozoa) osztályának minden faja) és polip nélküli medúza alakok is.

 Szabályos heterogónia esetén a polip alak bimbózással medúzát képez, melynek aztán a meiózissal képzett, majd megtermékenyített petéibõl csillós lárva, planula kel ki. A planula aljzathoz rögzülve ismét polip formát hoz létre.

 Zooplanktonnal táplálkoznak. Fajaik többsége tengeri, a hazai édesvízekben a Hydridae család tagjai - pl. Hydra vulgaris - gyakoriak. A hidráknak nincs medúza alakja, a polip alak ivarosan és ivartalanul is szaporodik. A zöld hidra (Chlorohydra viridissima) egyike az élõvilág számos olyan fajának, melyek - egymástól függetlenül - endoszimbionta zöldalgákkal társultak evolúciójuk során.