WWF szakemberei még vizsgálják, vajon tényleg új fajról van-e szó. Remélik, hogy többet tudnak meg róla, ha sikerül elfogni egy élő példányt. Az állatról készült fotókat, amelyeken úgy néz ki, mintha átmenet lenne egy róka és egy macska között, megmutatták a helybélieknek, de senki sem látta korábban ezt a teremtményt. Konzultáltak a borneói vadvilág szakértőivel is, akik közül néhányan úgy vélik, leginkább egy lemurra hasonlít, míg többek szerint egy új ragadozófaj.

A WWF attól tart, hogy a titokzatos, apró fülekkel és hosszú hátsó lábakkal rendelkező állat kiléte megoldatlan rejtély marad, ha élőhelyét nem védik meg. Borneó szívében fekvő indonéz Kayan Mentarang Nemzeti Park, ahol az állatot lefotózták, hatalmas kiterjedésű hegyvidéki esőerdővel borított. Ám az indonéz kormány ez év júliusában nyilvánosságra hozta, hogy éppen ezen a területen tervezik a világ legnagyobb pálmaolaj ültetvényének létesítését, amely elpusztítaná az erdőt, az élővilágot és beláthatatlan következményekkel járna a helyi lakosok számára. A pénzügyileg a Kínai Fejlesztési Bank által támogatott projekt akkora, 1,8 millió hektárnyi területet érintene, mint Hollandia fele!

A WWF eddig úgy gondolta, hogy a termékeny humuszréteg hiánya és a meredek hegyvidéki lejtők miatt Borneó középső területein nem fejlesztik tovább a pálmaolaj ültetvényeket. A szakemberek szerint ugyanis 200 méter tengerszint feletti magasság felett már nem gazdaságos pálmaolaj fát ültetni alacsony terméshozama miatt. A sziget szóban forgó területei pedig 1000 és 2000 méter magasságban vannak.

A pálmaolaj fontos gazdasági bevételt jelent Indonéziának és Malaysiának. Felhasználási területe igen széles: kozmetikai cikkekben (szappan, tusfürdő, különböző krémek), édesipari termékekben, margaringyártásnál használják, de kísérletek folynak bioüzemanyag előállítására is belőle. Az elmúlt 25 évben ugrásszerűen megnőtt az ültetvények területe, ma már mintegy 11 millió hektár területet borítanak, de a növekvő igények miatt 2020-ra ez a szám megduplázódik. A gond az, hogy az ültetvények számára felbecsülhetetlen értékű esőerdőket irtanak ki, például Szumátra síkvidéki esőerdeit szinte teljes mértékben felégették már e célból.

A WWF a fenntartható és környezetbarát módon kezelt pálmaolaj ültetvények létesítését ösztönzi a térségben, máskülönben hamarosan eltűnnek az utolsó orángutánok, borneói elefántok és sok ezer más értékes állatfaj is. A természetvédelmi szervezet rendkívül fontosnak tartja, hogy a Borneón osztozkodó három ország (Brunei, Indonézia és Malaysia) összefogásával megőrizze az itt található több, mint 22 millió hektár esőerdőt. Ez a felfedezés is rámutat, hogy a világ civilizációtól elzárt, távoli területei még mindig titkokat rejtenek. A titokzatos vörös bundás lényt a fotó készítése óta nem látták, ám ha élőhelyét elpusztítják, erre nem is fog soha sor kerülni. Manapság már nagyon ritka, hogy emlőst, különösen ragadozót fedeznének fel, Borneón ez utoljára 1895-ben történt, a borneói borznyest (Melogale everetti) felbukkanásával.