Bóbitás csuklyásmajom

Cebus apella
Brown capuchin
Gehaubter Kapuziner

Rendszertani hely: osztály: emlősök (Mammalia); rend: főemlősök (Primates); család: csuklyásmajomfélék (Cebidae).

Leírás: Teste 32-56 cm hosszú, s nagyjából éppen ekkora a farka is. Testét világos-, sárgás-, illetve sötétbarna szőrzet borítja, a végtagok igen sötétek, s a farok vége teljesen fekete. Feltűnő jellegzetessége a fejtetőn meredő szőrszálakból álló bóbita, amely már a nyelvújítás korában megihlette természettudósainkat. Akkoriban ugyanis "kucsföd"-nek nevezték a bóbitás csuklyásmajmot.

Elterjedés, élőhely: Dél-Amerika északi, északkeleti és keleti területein honos. A sűrű, nedves, trópusi esőerdőktől a viszonylag szárazabb lombos erdőkig sokféle élőhelyen előfordul. Minthogy az egyes csoportokat gyakran nagy távolságok, illetve nehezen áthidalható földrajzi akadályok válasszák el egymástól, a fajon belül különböző alfajok alakultak ki.

Életmód, táplálkozás: Nappal aktív állat és viszonylag nagy csoportokban él, melyeknek egyedszáma olykor a negyvenet is elérheti. E csoportokhoz általában több kifejlett hím tartozik. A csoport lakókörzete alig fél négyzetkilométer, ezt a területet járják be rendszeresen táplálék után kutatva. Étlapjukon főként gyümölcsök szerepelnek, de bogyókat, fakérget, rovarokat és apró gerinceseket is elfogyasztanak.

Szaporodás és egyedfejlődés: A vemhességi idő 153-161 napig tart, és egyszerre általában csak egyetlen kölyök születik. A születésekor 250-290 grammos utód 6-12 hónapos koráig szopik. A hosszabb, egyéves korig tartó szoptatási idő elsősorban az állatkerti egyedekre jellemző. A nőstények négy, a hímek viszont csak 6-8 éves korukban válnak ivaréretté. Akár 40 évig is élhetnek.

Érdekességek: A bóbitás csuklyásmajom talán az egyik legsikeresebb faj a csuklyásmajmok családjában. Igen alkalmazkodóképes, így aztán korántsem meglepő, hogy Kolumbiától Bolíviáig meglehetősen nagy területen találkozhatunk vele 2700 m-es tengerszint feletti magasságig. Sajnálatos módon még ezt a sikeres állatfajt is érzékenyen érinti az ember környezet-átalakító tevékenysége. Bár a faj maga nem számít ritkaságnak, egyes alfajai kifejezetten veszélyeztetettek.